Why?

Ajhhh.Így jellemezném magam...Niall megőrjít.Hogy lehet valaki szerelmes egy olyan srácba akit alig ismer?Idegesít,hogy mögöttem ül.Idegesít,hogy kedves.Idegesít,hogy a srácok nem fogadták,be és egyedül Beau kedveli.És ma csak fokozódott a szeretetem.Idióta helyettesítő tanár...és hülye énekkar (Amit igazából imádok,mert nem operákat énekelünk,hanem mai zenéket).Mivel február közepe van,de még mindig hűvös ezért úgy döntöttem,hogy a vastag kötött pulcsimba megyek amit a Magyar nagyszüleim küldtek karácsonyra.
Amikor kinéztem az utcára néző ablakból,úgy itéltem meg,hogy én ma nem sétálok.Apu úgyis arra,megy.
Mivel előbb értem oda mint szoktam,bementem a termünkbe ahol 6 osztálytársam hülyült,és mikor megérkeztem 3-an a francia házim felől érdeklődtek.
-Köszi.Jól van,majd átadom neki.
-Nemááá' Kiko tudod,hogy szeretlek!-ölelt át szorosan Edd.
-Ha elengedsz odaadom nektek.-ütögettem a hátát.
-Jóreggelt!-köszöntött Szőke
-Szia!-mosolyogtam rá,és Edd közelebb hajolt.
-Ez mit jó pofizik?
-Khm....3másodperc.-Igen ő értette,mire gondolok,így megúszta.
Lassan kezdtek,megérkezni az emberek.Mikor én a fülesem kicsomózásával kínlódtam és Niall mögöttem "aludt" Caraék léptek,be,én meg odamentem,hozzájuk beszélgetni.Aztán becsengettek,ami minket nem igen zavart,viszont mikor imádott tanárnőnk helyett az utálni való kémia tanár lépett,be megfagyott levegő.Pillanatokon belül mindenki a helyén ült és a tanár elégedett vigyorát bámultuk.
-Én,helyettesítek,mert a tanárnő tüdőgyulladást kapott.Én nekem sok dolgom van így megengedem,hogy kimenjetek az udvarra.-Az utolsó szót jobban,megnyomta a balhés társaság miatt.Én gyorsan felpattantam (Szigorúan,csak azután,hogy a hátul ülők megmozdultak),és lementem a fagyos udvarra,és bevártam a lányokat,hogy együtt fagyjunk tovább.Mikor már a 10x jártuk körbe az udvart felé néztem...kár volt.Egyedül ült a hideg padon,fülében fülhallgatóval,zsebre dugott kézzel.
-Egy perc.-álltam meg és vártam a lányok reakcióját,akik biccentéssel jelezték,hogy nyugodtan menjek oda.És odamentem.

Kris köszön Niallnak

-Szia!-köszönt,és leállította a telefonjából szóló zenét.
-Mit hallgatsz?-érdeklődtem,mire felém nyújtotta a fülhallgatót.-Ez,nem az én fülesem?-Kérdeztem,mert hát az fura lenne,ha egy srácnak rózsaszín virágos fülese lenne.
-Kicsomóztam.-mosolygott.-És,mikor jöttem le a tiedet láttam,meg.Nem akarom ellopni.
-Hát...furán néznél ki rózsaszín fülessel,egy vonaton vagy metrón.-Niall felnevetett,és benyomta a zenét ami egy Tim Berg szám volt ( http://www.youtube.com/watch?v=eWUC5Q0RCAA )
Néha meg-meg szólaltunk,és az igen hosszas volt,vagy csak hallgattuk a zenét,amit néha énekeltem néha fintorogva tovább nyomtam.Suli után (Énekkaron ezt a számot énekeltük karaoke verzióban) épp,hogy leraktam a cuccom,mehettem röplabdára. (Lehet,hogy túl sok mindent szeretek csinálni és hulla vagyok?!)Amiről 5-re érek haza.Szerencsémre apu már hazaért,és vacsorát csinált.Házi pizza...kedvenc.
-Hogy vagy?-kérdezte apa,úgy egy rövidebb idő után.
-Fáradtan.Megtanulok...ami maradt,és alszom.
-Holnap igazolok egy napot.-és ez nem kérdés volt aputól,hanem kijelentés.
-Jó lenne.Akkor mondom a lányoknak.Köszi.

Barátság?Igen,csak az lehet,más soha.

1 hét telt el azóta,hogy Niall az osztályunkba került.A lányok "szeretik" Niallt,de sznobnak tartják.Jó dolog 2 különböző érzés között élni.Szőkével a kapcsolatom,kizárólag osztálytársinak mondható.Iskolába nagyon sokat hülyülünk,de amúgy semmi.Múltkor mögöttem röhögött,mert a telefonján filmet nézett,és ahogy nevet az édes,és téged is elkap a röhögés.
Ma kell dönteni arról,hogy hova szeretnénk menni osztálykirándulásra majd Májusba...
-Dublin
-Cork
-Maradunk Mullingar-ben
Az osztályunk nem egy kirándulós fajta,és ezek a utak,kicsit drágák,de próba szerencse ismét Dublinba akarok,menni.Osztályfőnökire a tanár kicsit fáradtan érkezett,hiszen a diákok 1000+1 kiránduló helyet küldtek e-mailba,facebookon,sőt még a merészebbek kiderítették az O.fő skype nevét.
-Jó akkor,mindenki elővesz egy lapot és ráírja hova szeretne menni kirándulni az idén.-Gondolkodás nélkül Dublint írtam,mikor valaki megbökött.Hátrafordultam és Niallal találtam szembe magam aki a tollát forgatta és végig engem nézett.Lenéztem a lapjára...üres.
-Dublin?-kérdezte.
-Jó lenne.-válaszoltam,és visszafordultam.
-Akkor kérem.-szólt az O.fő.-Gyorsan összeszámolta és Ő is meglepődött ezért még egyszer át számolta és nem,nem számolta el 9 szavazat Dublinra 5 Corckra és 6 szavazat Mullingarre...ezek szerint megyünk Dublinba.
-Köszi hogy Dublinra "szavaztál".-Mutattam idézőjelet.
-Nincs mit.Lejössz velem a büfébe?Meghívlak.-Gyorsan a lányok felé néztem akik azt tátogták,hogy"Menj már.." vagy "Ne szúrd el.Szurkolunk" és "Istenem" utolsót szigorúan Pearlytól,aki halálosan szurkol nekünk.
-Persze.
Lerohantunk a lépcsőn egyenesen a büféhez.Szerencsére nem volt sor,így nyugodtan válogathattunk.Én egy epres fánkkal és egy 100%-os almalével mentem vissza a terembe,Niallal ellenben aki felvásárolta a kínálatot. 5 csokis fánk és 3 cola.
-Ez mind a tied?-kérdeztem furcsán.
-Alapesetbe igen,de a 5 fánkból 3 a barátnőidé meg az üdítők is.
-De aranyos vagy.-mondtam hirtelen.Niall,csak köhögött egyet és elmosolyodott.
-Tessék lányok.Jó étvágyat.-A lányok elősször rám,majd egymásra néztek.
-Köszi Niall!-kiabálta be a termet Cara
-Horan!!!-kiabálták a srácok.-Gyere.-Hirtelen ránéztem Beaura aki egy "Ne aggódj" pillantással leintézett.
Mikor hazaértem ,apát a nappaliban ült és spontán gitározott.Egyszerűen olyan szépen tud gitározni.
-Szia!-köszöntöttem vidáman.-Új dal?
-Nem,nem hiszem,de tudod,mit?Ha befejezem neked adom.
-Köszönöm.Apa...az osztálykirándulás,idén nem Mullingarba lesz,szerencsére.
-Nem szereted Mullingart?-kérdezte furán.
-Apa...16éve itt élek.Imádom,ha elkellene költöznöm nem tudnám mi lenne velem.Dublinba lesz a kirándulás 1hetes.
-Majd meglátjuk.
-Megyek lovagolni.-jelentettem be "ünnepélyesen".

"Beszélgetés"

Reggel,azon görcsöltem,hogy Niall ma milyen lesz...fura ez az érzés,amit iránta érzek.Mert nem szerelem,hiszen nem is ismerem...Csak tetszik,és helyes,és a mosolya gyönyörű. Brr.
Épp,a szemfestékem,csináltam mikor ezeken a dolgokon gondolkodtam,és jól belenyomtam a festéket a szemembe.
-Kristen Black!-vette apa "mérgesre" a figurát.-26 perce vagy bent.Mikor távozol?
-Izéé!5 perc...sietek.-Kiabáltam,és megmostam a szemem.
A hideg január végi időbe,még nem szambázhatok rövid ujjúba,szóval rendesen felöltöztem.

Mikor az iskola elé értem,az alsóbb évesek furán néztek rám.
-Asszony!-köszönt nekem Ana.Oda mentem,és köszöntem nekik.-Ugye,tudod hogy kurvának tartanak?-bökött állával a kisebbek felé.
-Ugye,tudod hogy bekaphatják egymásét?-néztem rájuk lesajnálóan.A lányok felröhögtek.
-Bemegyünk?-kérdezte Pearly ugrálva.
-Még egy kicsit.-szóltam.És talált.Niall 3 perc múlva kiszállt a kocsiból.
-Sziasztok lányok.-állt,meg előttünk.-Bocsi,de nem tudom a neveteket.Segítenétek?-nézett ránk,mosolyogva.
-Cara Devine.
-Ana Thompson.
-Pearly Major.
-És te?-nézett rám kék szemeivel.
-Kristen Black. Énekkaron találkoztunk,már.-motyogtam.
-Tényleg..Khm.-köhintett,emlékeztetve,a tegnapira..-Jó a sapid.12-es terem a mienk?
-Jepp.-válaszoltam. Niall,csak egy apró mosolyt küldött,nekem és bement a épületbe.
-Kristen!!!-kiabálta Ana,és úgy gondolom 3-szor biztos szólt.-Élsz?
-Igen..na menjünk,be.
Niallba egész nap belebotlottam.Mikor én kimentem a udvarra ő be jött.Mikor a büfénél álltam,beleütköztem.

*Egy telefon beszélgetés a 4lány között iskola után*
-Beau,olyan édes.Nem?-Ana
-Ugye tudod,hogy Beau és az én kapcsolatom elég...közeli volt mindig is?-Én
-Mindenki szerelmes?-Pearly
-Igen.-Cara.-Niallal mi van?
-Osztálytársam.Ha,esetleg jóba is leszek vele akkoris,én azt nézem benne,hogy ő milyen ember,nem azt hogy majd' meghalok érte...Csak helyes,és jófej.Ennyi.
-Le,kell tennem anya hazajött.-szólt Cara.Szinte mindhárman egyszerre belekiabáltunk,hogy "Tanulj kémiára!!!"Igen...Cara, matek-fizika-kémia kivételével,dicséretes tanuló.


EZER BOCSÁNAT,HOGY CSAK MOST HOZTAM RÉSZT,ÉS MÉG EZ IS BÉNA LETT...NÉZZÉTEK EL NEKEM.Kedden lesz rész.Amit,jobbra próbálok írni.Köszönöm,ha elolvasod. :)By:KikoHoran

#Csak úgy 1.

Ennek a bejegyzésnek  csak annyi a lényege,hogy én megosztok veletek. (Lesznek,még ilyenek)
Lényeg:Jelentkeztem egy blog versenyre,és fel kell tennem egy képet ide:

Ma lesz blog-rész  :)
Várom a komikat.
By.:KikoHoran (Ez lett az író nevem)

Hangok Szárnyain

Reggel álmosan keltem,mert végig,az SMS feladóján gondolkodtam.Kész röhej lehet,hogy csak valamelyik srác szórakozott.Sietve,indultam el az iskola felé.A srácok,mint mindig a iskola kapuba bandáztak.Hirtelen oda léptem Jameshez és Mike-hoz.

-Idióták!!!Névtelen üzenet?Egész éjjel,nem aludtam nagyon para üzenet!Köszönöm!-A 2 srác összenézett (Gőzük sem volt miről beszélek),aztán James vállaimat megfogva megszólalt:
-Nem mi küldtünk,SMS-t...főleg nem névtelenül.Mi az az SMS?-nyújtotta,kezét,mire én oda adtam a készüléket.A fiúk körbeállták,a telefonom...2perc után visszaadták.-Nyugi.Ez egy idióta,aki csak magára akarja vonni a figyelmet.-Jó érzés,hogy az osztálytársaim olyanok mint,a védelmező nagy tesók.
A mai napot úgy jellemezném,hogy:unalom és káosz.Az utóbbi nekem.Minden jó volt egészen az énekkarig.Úgy volt,hogy kémia után (Ami mindig továbbtart) rohantam a iskolai-szakkörre,amire 9.edik óta járok.Még gyorsan kiabáltam,a lányoknak,hogy majd hívom őket.Szóval,beestem énekkarra (mint mindig).
-Megjöttem!-szóltam mellékesen.
-Várunk,még 10 percet.-Szólt a tanár.Furán nézhettem rá,de mivel csak én néztem így,inkább nem kérdeztem rá.Kár volt.Niall lépett be a terembe.
-Hééé!Elnézést,de nem,csak év elején lehet jelentkezni a szakkörökre?
-Niall-nak ez az "év eleje".
-Zavarok?Mert,elmehetek,ha kell.-nézett rám.Gyönyörű kék szempárjában elvesztem.HÜLYE VAGYOK!Miért küldeném el?
-Dehogyis!Maradj,csak.-mosolyogtam,és próbáltam leplezni örömöm,hogy keddenként többet látom.
-Na!-tapsolt,fülem mellett a tanárnő.-Niall,itt az a szokás,hogy minden diák,bemutatót tart.Ott a mikrofon.Ne csalódjunk.
Szőke,lazán oda sétált a mikrofonhoz,és elkezdett énekelni.

Én,csak néztem...néztem,és néztem.A hangja,elképesztő.Az a lágy hang,ami erős is tud lenni.OMG.
-Köszönjük.Csoda szép hangod van Niall.
-Köszönöm.
Próba után,gyorsan haza siettem,és megcsörgettem a lányokat.
-Este park?Beszélnem kell a mai napról...kész vagyok.Jó értelemben.-Természetesen bele mentek.Alig,tudtam a tanulásra,koncentrálni.Mikor apa hazajött épp a spanyollal (Nem,iskolai tantárgy,magamtól tanulom) szenvedtem.
-Hola!
-Szia!Hogy vagy?
-Megvagyok...Mindjárt indulok a parkba.
-fél 10re itthon vagy.-szólt mellékesen,mintha nem tudnám.
-Oké.Szia!Mo-t este lerendezem.Szia.-köszöntem el még egyszer.

*Park*
-Oké...szóval Niall énekkaros és gyönyörű hangja van.-Ismételte Cara amit,értett.
-Ahogy,mondod.Gyönyörű.-Neked tetszik.-Mondta lazán Ana.
-Nem,megyünk sétálni?-pattantam,fel mert kicsit fel voltam pörögve.
A 3 lány kínosan összeröhögött.Nekik,is fura,volt hogy ilyet mondok,egy fiúról.Eddig,egy srácról vélekedtem így,de ő durván átvágott.Régi történet.Miközben sétáltunk,a városba eszembe jutott a SMS...amit a lányok nem tudnak.Ma történt,valami ami jó,dolog. és mi állt a üzenetben?
"Jo...Akkor holnap".Jézusom.

Fáradtan,értem haza,mert konkrétan lesétáltuk a lábunkat a 2 óra alatt.
-Szia,Mo.-húgomat,a konyhaasztalnál találtam,éppen rajzolt.
-Nézd!-mutatott felém,egy rajzot.-Neked rajzoltam.
-Köszönöm.Most,viszont,már aludnod kéne.Irány.-csikiztem,meg mire,elszaladt.Olvastam,neki és elaludt.Nehéz anyut és testvért is játszani...

Nekem szimpatikus

A hétvégém átlagosan,telt.Szombaton a nagyiékkal voltam,segítettem nekik a kertbe,meg társasoztunk (5/3-at én nyertem).Vasárap reggel templom,aztán délután kimentem Caraval,Pearlyval,Ana a parkba,és 10-re értem haza.

Ma reggel,nehezen indult a napom...elaludtam így a nagy sietés miatt,nem raktam be a fogalmazásom franciára.Mikor megérkeztem,a lányok már,vártak.
-Ne szóljatok!-kezdtem,köszönés nélkül.-Mert,végülis nem késtem el.
-Nem,de lemaradtál Max Shasap új hajáról.-mutatott,jobra Ana,ahol Max ült a srácokkal.Nos.A haja...oldalt kopasz,és fel van zselézve.Hirtelen megállt,az iskola előtt,egy igen márkás autó,és egy szőke hajú srác szállt,ki belőle.Járása,egy fiúhoz,képes kecses.
-Ez ki?-szólalt,meg Ana.
-Ő...magán-sulis.-szóltam,halkan és reméltem,hogy hallották,mert nem akartam,megismételni.Hallották,ezért kérdőn felém fordultak,mire én legyintettem,egyedül,csak Pearly tudta,miről beszélek...-Nekem szimpatikus.-zártam,le a mondatom,és bementem az suliba.
Hogy ki volt,az a srác?3.adik órára kiderült.Az Osztályfőnökünk,szinte,mindig becsengetésre,érkezik,de ma 15 percet késett.Amég az osztály tombolt,én próbáltam "aludni".Nem sikerült.Megérkezett,az O.fő...és,mögötte a reggeli srác.Az osztálytársaim(főleg fiúk),furán nézték,de én nem ítélkezek,csak ha megismerem.
-Elnézés a késésért,de el kellett intézni,a papír ügyeket,az új diák ügyében.Fontos dolgaink előtt.-biccentett Szőke felé. (Igen,Szőkének becézem)
-Hello.Niall Horan vagyok.-köszönt kedvesen
-Niall,magán-iskolába járt.-mondta,az O.fő.Mire a fiúk,most még gonoszabbul néztek rá.
-Figyelj...miért,csak most jöttél át?-kérdezte Beau
-Őhm...lényegtelen.-legyintett Niall,és láttam,egy apró szinte észre vehetetlen mosolyt,az arcán...valaki érdeklődik felőle.
-Niall!Kristen mögött-mutatott rám.-van egy hely.
Mikor,Niall elhaladt,mellettem,megcsapott az after-shave illata.A suli úgy-ahogy elment.


*Otthon*
Tanulás után,elszaladtam Mo-ért az óvodába,mivel még apu nem volt itthon,gondoltam csinálok vacsit...egyszerűt,de finomat.Olasz konyha...Makaróni.Apu 7-re ért haza és örült,hogy gondoltam rá.Vacsora közben,jelzett a mobilom,hogy üzenetem jött.
-Pillanat.-szóltam.Nos az üzenet fura,volt és titokzatos.Ez volt:"Jo...Akkor holnap".Ki küldhette?Mi lesz holnap?Kedd.Kezdek paranoiás lenni.

Elkezdődött

16 éve élek Írországban,és ezek az évek csodásan teltek.Mullingar egy kis város,de gyönyörű.Jaaaj!Kristen Black vagyok

.Apuval és hugommal Mo-val élek eggyütt.Anyu...szoval,erről beszélek,később.A városunkba,van a központi iskola ahova 233-an járunk...persze,van egy magán-iskola a St.Missh,oda járnak a gazdag szülők gyerekei,ha jól tudom 1.-től 12.-ig tanulhatnak ott,így simán meg van az 450 gyerekük.
-Kristen!!!Vendéged van!-kiabált fel apa...Billy a földszintről.
-Pillanat!-Tudtam,ki jön így stílust,váltva jópofiznom kellett,az iskolánk igazgatójával George tanárúrral.
-Jónapot tanárúr!Hogy tetszik lenni?-ültem le,a szembelévő fotelbe.
-Kristen,Kristen,Kristen.Olyan,tünemény lány vagy.Csak gondoltam,ha édesanyámnál járok-aki a szomszédunk.-benézek,hozzád.
-Ez,kedves.-varázsoltam,vigyort az arcomra.-Minden rendben?-Néztem az igazgató úrra.
-Persze.-mosolygott...őszinte,mosoly volt.-csak zsúfolt,ez az igazgató poszt.-miközben belemerült a témába,apu hozott be egy csésze kávét,és leült közénk.
-Köszönöm.
*Később*
-Ahha.-gondolkodtam,a mondatán...magánsulis,diák hozzánk?Na ne!Jo poén!-Köszönöm,hogy meghalgattál.
-Semmiség!
Miután elment az igazgató úr felhívtam,barátnőmet Pearly-t.Megbeszéltük,hogy mit mondott az igazgató,csak a szokásos.Mikor,gondolkodni szeretnék,kimegyek a lovamhoz Lola-hoz.Kicsi korom óta lovagolok,és imádom.Sohase indultam,versenyen,mert én nekem ő nem,csak egy "versenyló",ő mint,egy barát...összeszoktunk.